Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyéb cikkek

Virágvasárnap

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, ami egyben a nagyhét kezdete is.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe úgy, ahogy az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyeknek az útját bevonták valamivel.
Máté, Márk és Lukács apostolok evangéliuma szerint ők gallyakat vágtak a fákról, majd az rakták az útra a felsőruháik és virágok kíséretében, viszont János evangéliuma szerint pálmaágakkal szórták be Krisztus Jeruzsálembe vezető útját. Innen a virágvasárnap elnevezés.


Virágvasárnap eredete:
A húsvét előtti vasárnap a virágvasárnap ideje mindig a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik.
Latin elnevezése „Dominicca palmarum”, azaz pálmavasárnap, amely utal Jézus Jeruzsálembe menetelére.

A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, így ezen az ünnepen tiszafa, fűzfa, barka vagy más ágakkal helyettesítik a pálmát a pálmaszenteléshez.
Nálunk előző nap szedték a barkát a barkaszenteléshez.
Egyes helyeken hagyományai is kialakultak. Göcsejben pl. a gyerekek az iskolában gyülekeztek, majd a kántortanító vezetésével elindultak barkavesszőt vágni, majd amikor végeztek a templomot háromszor megkerülve vitták be a barkát a templomba.

A szertartás felvonulással kezdődött a barkaszentelés helyére, amely általában a templomon kívül volt, pl. a templomkertben. Ahol a pap a könyörgés, a tömjénbetétel, a szenteltvízzel való meghintés, a tömjénezés és az evangélium eléneklése után elindította a kezükben barkát tartó éneklő híveket a szentmisére. Ez a bevonulási körmenet szimbolizálja Jézus megérkezését Jeruzsálembe. Az oltárhoz érve mindenki a helyére ment és elénekelte Jézus szenvedéstörténetét.
A virágvasárnapi körmenetet először a V. században tartották meg Jeruzsálemben, onnan terjedt el e szokás egész keletre, nyugaton is 636 óta használatos.

A megszentelt barkának különös erőt tulajdonítottak, használták gyógyításra, a jég, a mennydörgés, a villámlás elhárítása miatt a kapufélfára tűzték, de akadt olyan is, aki a kert földjébe tűzte le, hogy elűzze onnan a férgeket, vagy a szentelt barkával füstölték meg az ólak belsejét, vagy szentelt barkát tettek az ólküszöb alá sertésvész ellen.
Az e napon szentelt barkából készül a hamu a következő évi hamvazószerdára.


Kiszehajtás és villőzés:
E naphoz kapcsolódik még a kiszehajtás és villőzés, ami főleg Nyitra, Hont, Nógrád, Pest-Pilis – Solt - Kiskun és Heves vármegye egyes községeiben volt szokás.
A kisze általában menyecskének öltözött szalmabábú, melyet kice, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. Ezt a bábut a lányok énekszóval végigvitték a falun, ahol levetkőztetve vagy elégették, vagy a vízbe dobták.
Ha a vízbe dobták, akkor minden leány kiszedett a bábúból, egy-egy szalmacsomót, és a vízbe dobta, mert azt tartották, hogy akinek elúszik a szalmacsomója, az még abban az esztendőben férjhez megy.
A kisze öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződnek, pl. aki öltözteti, vagy aki először felkapja, az megy először férjhez, vagy ha a bábu, véletlenül visszafordul, akkor elveri a határt a jég, vagy visszajön a betegség a faluba.

Hazánkban a kiszehajtással kapcsolatban azt is tartották, hogy ezzel vége van a böjtnek, visszajöhetnek a zsíros ételek, a sonka.
Ehhez egy tréfás jellegű ének is fűződik: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj!".


A kiszehajtás után a lányok egy villőnek nevezett fűzfaágakkal, melyet felszalagoztak, esetleg kifújt tojásokkal díszítettek járták sorra a házakat, ahol énekeltek, majd az énekük végeztével a gazdasszony letört egy kis gallyat az ágról, és „Mind menjetek férjhez!” szavakkal megveregette a lányokat.

Egy példa a villőzési énekre:

1. Ëz ki háza, ki háza?
Jámbor Kovács Bélájé.
Refr. Víllő, víllő.

2. Várj mëg, kërëszt, várj mëg,
Mind rúzsás pallagon! Refr.

3. Hagy fonjam bë sár hajam,
Hagy vëgyëm rám gyócs ingëm! Refr.
(A cikket beküldte: tinendo)



December 24-26. és a népszokások
Karácsony a keresztények legfontosabb ünnepe, Jézus születésének az ünnepe. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvében, a Máté és Lukács evangéliumaiban. Különféle keresztény egyházak különböző dátumokon ünneplik: a katolikusok és... »

Bánatos lelkek
Gondolom minden állatbarát tapasztalta már, hogy milyen az, amikor kedvence odabújik, dörgölődik, dorombol, örömében nyüszít. De mi van azokkal az árvákkal, akik életük nagy részét kennelekben töltik gazdi nélkül? »





Minden jog fenntartva © 2019, www.hobbiesotthon.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu | WebMinute Kft.