Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Reggeli séta

Minden reggel sétálunk a kutyámmal. Minden évszakban mást mutat a táj, amit észre kell venni. Most ősszel különösen sok a látnivaló, amit le is írtam és az "ősz és a természet" kategóriában szeretnék megjelentetni.

Nemrég jöttem meg a reggeli sétámról a kutyámmal. Kicsit hosszabbra sikeredett, mint máskor, de egyáltalán nem bánom.
Csípős, friss, tiszta reggelre ébredtünk. Ilyenkor gyönyörű a természet, mert a reggeli harmattól felfrissülve minden önmagát adja. A föld, a rétek, kertek kora reggel vesznek egy nagy lélegzetet a friss, üde levegőből, ami aztán erőt ad nekik saját kis természeti csodáik megalkotásához. Később a nap sugarainak, majd a frissítő eső- és harmatcseppeknek hatására továbbfejlődnek a kis csodák, a virágok kibontakoznak, beszínesednek, hogy a lenyugvó nappal újra aludni térhessenek. Ezek a napi körforgások teszik a természetet azzá, ami. Minden nap alázattal és csodálattal tudok megtelni a természet gyönyörűségeiből. Így történt ez mai, szeptemberi reggelen is.
Elindultunk a sétánkra a kutyámmal és közben minden adja magát, csak észre kell venni. Minden élő növény, mintha még egyszer meg akarná mutatni azt, amit a nyáron növesztett, kifejlesztett, hogy mielőtt a hó betakarja, még megfelelően gyönyörködtesse szemlélőjét.
Az elnyílni készülő virágok még utoljára visszamosolyognak és kinyújtóznak a friss reggelben, közben tündökölve körbenéznek, hogy csodálhassuk még egy kicsit őket. Sok a dália és akad még kardvirág is. A dáliák, mint egy-egy napocska ontják magukból a nyárutó színeit, nekem a narancs-piros a kedvencem.
A fák gyümölcsei már nagyrészt leértek, ám leveleik annál tündöklőbbek. Az útszéli diófa, aminek ága egészen a földig ér, szelíd-jóságos mosollyal fogad bennünket. Szinte hívja a kutyámat, hogy egy kicsit rejtőzzön el az ölelésében. Ő meg is teszi, eltűnik a lombok alatt, majd kissé butuskán szökellve, őzikés-csavaros lépteivel visszaszalad hozzám.
Szinte minden kertből kikandikálnak a szőlők, körtefák és mandulafák.
Sok a mandulafa a mi vidékünkön, szeretik is ezt a helyet. Szép, nagy gyümölcseikkel hálálják meg a törődést és mutatják ki szeretetüket.
Na és újra a virágok!
A bodza bokrokon még ott vannak a sötétlila bogyók, amit a gyönyörű bugás virágzat hagyott maga helyett. Maga a bokor egyre zöldebb, terebélyesebb, igazi színfoltjai a tájnak.
Benézek az egyik utcába, a második kerítés előtt tömött sorban kasvirágok díszlenek, a szembe-szomszédnál pedig az elnyílott csillagfürtökből mutatkozik mégy egy-kettő. Ismeritek a csillagfürtöt? Tudjátok, az a nagy toronyszerű virág, ami a szép tányérlevelekbe rendeződő kis bokrokból nyáron feltör és hihetetlen nagyságával, színével hívja fel magára egy ideig a figyelmünket.
A kerítésre szállt egy gyönyörű madár. A kutyám is észreveszi, megállunk és ő a lábam mellé ülve figyel. A madárnak a barna különböző árnyalataiban tündöklő a tollazata, egy-egy fehér és fekete csíkkal volt tarkítva a nyakánál és a szárnyainál. Épp azon gondolkodtam, hogy biztosan egy kiszabadult papagáj-félét csodálunk, amikor megjelent a párja, egy nem kevésbé szép, de annál hangosabb, fekete-fehér szarka.
Nahát! Eddig nem is tudtam, hogy a szarka hölgy ilyen különlegesen szép színekben pompázik!
Az egyik kertben mozog valaki. Ahogy kijön a rózsalugas mögül látom, hogy a ház gazdája lehet. A férfi a reggeli csendben, az első napsugárban csodálja kertjük gyönyörűségeit. Hét közben, esténként már biztosan nem volt rá ideje, hogy megtegye, most bepótolja. Elégedetten jár körbe és nagy szeretettel meg is simogat egy fát vagy virágot. Most épp a rózsákat csodálja már egy ideje.
Gyönyörűek! Nála épp egy nagy lyukú, fából készült, apácarácsos állványán fut a rózsa-áradat. Még innen a távolból is el tudom képzelni az illatukat. A másik kert utcai részén három hatalmas rózsabokor áll, pasztellszínű – fehér, halvány-barack és vaníliaszínű – gyönyörű mivoltjukban. Ez az a virág, ami minden évben szépségével, sokszínűségével feledteti velünk a nyári virágok hiányát. Szeretik is a kerttulajdonosok és a mi házunk előtt és kertünkben is többféle rózsa virít.
A házunk előtt egy piros rózsabokor áll, ami nagyon jó összhangot képez a házat félig betakaró és az utcára is kihajló cseresznyefával, borostyánnal és a kerítésen futó, kék-lila színekben pompázó Hajnalkával. A mi rózsabokrunk is ontja tüzes virágait már hetek óta.
Belül, a kertünkben is folytatódik a futórózsák és rózsabokrok felvonulása, fehér, rózsaszín, sárga, piros színek váltakoznak és finom illatot árasztanak.
Haza érkeztünk.
Végignézzük, hogy minden a helyén van-e.
A kutyám először a vizes tálat célozza meg, majd szorosan a lábamhoz simulva jön velem végig a kerten, időnként felnéz rám, mint aki megkérdezi: - Ugye, neked is tetszik?
- Igen, tetszik. - mondom és megsimogatom a NagyBuksit!

Gyönyörű őszi napokat Mindannyiunknak!:))))
(A cikket beküldte: mgv88261)



Kertem mindig tartogat meglepetéseket
Szeretem a természetet és a kertet. Szerencsére kertes házban lakom, ezért a kertem mindig ad nekem munkát és ad nekem ezáltal örömöt is. Egy ilyen őszi, örömteli napomat írtam le és szeretném most megosztani az "ősz és a természet" kategóriában. »

Húshagyó kedd
A húshagyó kedd régiesen húshagyat, a farsang utolsó napja. Nevének eredete az olasz karnevál szó tükörfordításából ered, latinul carnem levare „húst elhagyni” kifejezésből származik. A húsvét előtt ezen a napon szabadott utoljára húst enni. »





Minden jog fenntartva © 2020, www.hobbiesotthon.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu | WebMinute Kft.