|
Kategória: Otthon és kert Miért ne égessük el a zöldhulladékot?Az avarégetés egészségtelen! Az emberi szervezet számára káros légszennyező anyagok levegőbe juttatása helyett válaszd a környezetbarát és növénybarát módszert: KOMPOSZTÁLJ! Jól jársz te is, hiszen nem kell komposztot, virágföldet, műtrágyát vásárolnod és jól jár a környezeted, hiszen nem terheled tovább az égéstermékekkel.Sajnos ennek ellenére még sok háztartásban döntenek az égetés mellett. Pedig ez a tevékenység tovább növeli az amúgy is szennyezett levegőben a egészségre káros anyagok koncentrációját. Svájcban készült egy tanulmány, ami kimutatta, hogy ha elégetünk egy nagy kupac avart, akkor 6 óra égés alatt annyi szállópor keletkezik, amennyit 250 autóbusz 24 órán tartó közlekedése okoz. Mi tart vissza? Miért égetsz komposztálás helyett? A komposztáló ára? - Néhány ezer forintba kerül egy műanyag komposztáló. DE! Akár négy raklapból is megépíthető házilag, ennek költsége meg igen közel áll(hat) a nullához. Sőt! Vannak helységek, ahol ingyenesen is igényelhető komposztáló, érdemes utánanézni (google: házi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt). Az ismeretek hiánya? Hadd vezesselek be a komposztálás alapismereteibe. Ha beszerezted/megalkottad a saját komposztálódat, keress neki egy árnyékos, szélvédett helyet. A háztartásban megtermelt szemeted negyedét beleteheted. Ha a felhasználható anyagokat nem a kukába dobod, máris csökkented a lerakókba került szemét mennyiségét. Gyűjtsd külön például a - gyümölcsök, zöldségek maradékait (nyersen!), - a tojáshéjakat (aprítva), - az őrölt kávét, kávézaccot, - a teafiltereket, - a faforgácsot, - a kerti növények nyesedékeit, ágait, - az elnyílt virágok levágott részeit, - a frissen nyírt füvet, - a lehullott faleveleket. Ezek mind mehetnek bele. NE TEDD BELE: -a déli gyümölcsök maradékát (permetanyagokkal kezelt a külső héjuk), - fenyők- és tujafélék leveleit (a gyanta miatt lassan bomlanak, a komposzt kémhatására negatívan hatnak) - nem lebomló anyagokat (csomagolások, műanyagok, értelemszerűen...) - papírokat, szalvétákat, újságokat, - ételmaradékokat, - festékkel, lakkal kezelt fa forgácsát, darabjait. Fontos még megemlíteni, hogy akkor kapunk jó minőségű komposztot eredményül, ha ügyelünk az alapanyagok arányára. A zöld konyhai hulladékok (magas nitrogén- és víztartalom) mellett mindig szükség van magasabb széntartalmú hulladékra is, ezek a már elhalt, barnás, szárazabb, elfásodott növényi részek. A legjobb arány a 3:1. Azaz 3 rész zöld és konyhai hulladékhoz használjunk fel 1 rész fanyesedéket, faágakat, fűrészport. A komposztáló tartalmát ne engedjük nagyon kiszáradni, ha nem esik az eső, időnként öntözzük meg! Magyarországon egy ember évente átlagosan 400 kg hulladékot termel. Ebből a negyede, tehát 100 kg szerves hulladék kerülhetne komposztálókba. Ebből a mennyiségből 60 kg komposzt készíthető 8-12 hónap alatt. A keletkező tápanyagot felhasználhatjuk a veteményesben, a gyümölcsfák alatt, a balkonládákban, szobanövények cserepeiben. GONDOLKOZZUNK! Ha van lehetőségünk, helyünk, szerves anyagunk a komposztáláshoz, akkor miért válasszuk a környezetszennyező, egészségkárosító, büdös-füstös égetést helyette?! Csak mert ezt szoktuk meg, ezt láttuk a nagyszüleinktől?! Változtass a hozzáállásodon és tegyél az élőhelyed levegőjéért, NE ÉGESD A FÜVET, NE ÉGESD AZ AVART, NE ÉGEST A FAÁGAKAT! (A cikket beküldte: boldogzokni)
|