Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Itt van az ősz, itt van újra

Ahogy többi évszaknak, az ősznek is megvannak a maga szépségei, de a nehézségei is, amiket nem mindenki él meg egyformán.

Van, akinek ez a kedvenc évszaka, például ilyenkor szeret igazán kirándulni. Látványos élményben lehet része, mert a különböző növények káprázatos színorgiát tudnak produkálni, s a nap is egészen máshogy süt, mint nyáron.


Van, aki utálja. Személy szerint én azért nem szeretem, mert az ősz a tél előszobája. Számomra az ősz egy kicsit az elmúlást jelenti. Pedig ez nem is igazán elmúlás, inkább megpihenés, felkészülés a jövőre. Csak a telet kell átvészelni, s aztán az örök körforgásban ismét itt a tavasz, a kedvenc évszakom. Egyszer, amikor megkérdezték tőlem, hogy miért a tavaszt szeretem a legjobban, azt válaszoltam: mert benne van a nyár minden ígérete. :D

Az ősz figyelmeztető jel a télre, amire fel bizony fel kell készülni. A mai rohanó világunkban egészen másképpen éljük meg, mint elődeink, akik szép nyugodtan betakarították, vermekbe, sílókba, üvegekbe, egyéb tárolókba tették a termést. A többség ma már lévén városlakó, nem foglalkozik ilyesmivel. De sokaknak fel kell tölteni a pincét tüzelővel (vagy a bankszámlát a várható gázárak miatt).
A kertekben bőven van tennivaló: vissza kell metszeni a rózsákat, le kell vágni az évelő növények elszáradt ágait, össze kell szedni a sok lehullott falevelet. Ezeket a munkákat nem szabad elhanyagolni, mert különben sok kártevőnek adunk életteret.
De a lakásokban is akad munka bőven: meg kell csinálni az őszi nagytakarítást, amikor is kitessékelhetünk pl. egy csomó pókot, akik előszeretettel húzódnak a hideg elől a lakásokba.

Az ősz egyik legnagyobb eseménye a szüret, amin többször is volt szerencsém részt venni. Be kell vallanom, ez az egyetlen dolog, esemény, amit szeretek az őszben. A szüreteknek páratlan hangulatuk van. Először is ugyebár el kell utazni a tett helyére. Ott aztán nagy valószínűséggel nagyon sok kedves, jó hangulatú emberrel lehet találkozni. Metszőollót, vödröket ragadunk, s szorgalmasan vágjuk a nehéz fürtöket. A segítők a gazda útmutatása szerinti helyekre viszik a teli vödröket, hozzák az üreseket. A gazdasszony sem tétlenkedik: ő a konyhában készül mennyei ebéddel, amit aztán az elvégzett munka jutalmaként jóízűen elfogyasztunk.

Az ősz, ha most még nem is úgy tűnik, biztosan nem marad el. Bár Magyarország éghajlata elég hektikus lett az utóbbi néhány évben; majdhogynem eltűnt a négy évszak: a nyárból alig van átmenet a télbe, s fordítva: a tavasz nyúlfarknyira rövidült.

Az ősz leglátványosabb jelei a fák sárguló, lehulló levelei, és az, hogy beköszöntével egyre rövidebbek a nappalok, s már reggel fél 6-kor fel kell kapcsolni az autók fényszóróit.
A lakásokban egyre többet ég a villany, mert a fény is ugyanolyan éltető elemünk, mint a tiszta levegő, vagy az egészséges ivóvíz. Sokakat megvisel, akár depresszióssá is tehet a fényhiány anélkül, hogy tudná: ez az oka a gyakori rosszkedvének. Nem árt okosan megválogatott vitaminokat szedni, felkészülni, hogy kicsit ellenállóbbak legyünk, ha az őszt legyűri, és megakadályozhatatlanul támadásba lendül téltábornok.

Az ősz egyik legnagyobb költőnket ily módon ihlette meg:

ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

(Petőfi Sándor, Erdőd, 1848. november 17-30.)
(A cikket beküldte: syria)



A karácsonyfa
Karácsonykor gyönyörű a feldíszített, kivilágított fenyőfa a szobában, de vajon mi lesz a tűlevelét hullatott csupasz kis fácskával az ünnepek után? Szükséges e a meghitt karácsonyi hangulathoz a fenyőfa? »

Finn zene
A finn zene fejlődik. A finn zene is a kultúra egy része, olyan mint a kalevala, vagy a kávé. »





Minden jog fenntartva © 2019, www.hobbiesotthon.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu | WebMinute Kft.