Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyéb cikkek

Húsvét van!

Ünnepeljük a feltámadást, a megújulást, az újjászületést – a tavaszt!

A húsvét a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, és egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Magyar neve arra utal, hogy régen, a negyven napon át tartó böjt után ekkor ettek először húst az emberek, „húst vettek magukhoz“. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ettek, kivétel volt a hal, amit lehetett fogyasztani.


A húsvét minden évben más-más napra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéjegyenlőség (március 21-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük. Március 22-e a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét, a legtávolabbi időpontra eső húsvétvasárnap pedig április 25-e lehet.

A húsvéthoz hozzátartozik a húsvéti nyúl és a piros tojás. Színes tojásokat már jóval időszámításunk előtt is fogyasztottak a tavasz ünnepén. Az egyiptomiak is ajándékoztak egymásnak festett tojásokat. A germánoknál a tojás tavaszi áldozat volt, a korai keresztényeknél pedig a feltámadás jelképe lett. Egy régi hiedelem szerint a húsvéti tojásokkal díszített barkaágak megvédik a házat a rossz szellemektől. A zöldcsütörtökön vagy nagypénteken tojt tojásoknak különleges erőt tulajdonítottak – elhárítják a bajt, és áldást hoznak.

A húsvéti nyúl csak kb. száz éve terjedt el. (A német térségben korábban, ott 1678-ban említik először.) Azelőtt a nyúlon kívül szinte minden állat hozhatta a húsvéti tojást. Hogy miért épp a nyúl lett a „kedvezményezett”? Több magyarázat is van. Talán azért, mert mindig kedves állatnak tartották. Bizáncban a nyúl volt Krisztus szimbóluma, és a germán termékenység-istennő, Ostara szent állata is ez volt.

E tavaszi ünnephez számos hagyomány fűződik. Dunántúlon a locsolás mellett a vesszőzés is szokás volt. Fejér megyében sibának nevezték azt a vesszőből font korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a leányokat, miközben azt mondták: „Keléses ne légy, bolhásos ne légy, esztendőre még frissebb légy!” A lányok erre szalagot kötöttek a sibára, majd borral kínálták a legényeket.

Egykor sok helyütt húsvét keddjén a lányok, asszonyok locsolták meg viszonzásképp a férfiakat. Egyes vidékeken a vesszőzést is viszonozták, a „suprikálás” során a leányok korbácsolták meg a legényeket.

A múlt században még szokásban volt (a magyarországi németek körében) az ún. emmausjárás. Húsvéthétfőn, a nagymise után vagy délután a falu lakói összepakolták a szentelt ételeket, és kivonultak a faluszéli borospincékhez. Az esti lakoma után körültáncolták a pincét, és hajnalig folyt a mulatság.

Húsvéti köszöntő
Gyönyörű a tavasz, mosolyog az élet,
Áldásokat mutat az arany kikelet.
Feltámada Jézus, mondják az írások,
köszöntő hétfőre buzognak források.
Mi is idejöttünk az ifjú kedvünkre,
hogy harmatot öntsünk e szép növendékre,
mert ha meg nem öntjük e szép növendéket,
nem virágzik nekünk jövendőre szépet.


További húsvéti locsolóvers gyűjteményeket találsz a Húsvéti és locsoló versek topikban! Kattints ide!

Finom húsvéti és tojásos receptekért keresd RECEPTTÁRUNKAT!

Szerző: Jády Mónika
Megjelent partneroldalunk, a Netbarátnő hozzájárulásával.


Tavaszi napfény
Elsuhanok egy utcában a családi házak mellett, és megakad a szemem egy idős nénin..., aki a napfényes udvaron állva, elgondolkodva nézi a megművelt kis kertjét. Nyugalom és báj árad a pillanatnyi képből, amit elraktározok az elmémben, a gondolataimban. »

Ismerjük meg a licsit
A licsit, ezt a különleges, egzotikus gyümölcsöt szeretném megismertetni az olvasókkal. A szappanfélék (Sapindaceae) családjába tartozik, licsiszilvának vagy kínai ikerszilvának is nevezik. Több fajtája létezik. »





Minden jog fenntartva © 2018, www.hobbiesotthon.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu | WebMinute Kft.