Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyéb cikkek

Húshagyó kedd

A húshagyó kedd régiesen húshagyat, a farsang utolsó napja. Nevének eredete az olasz karnevál szó tükörfordításából ered, latinul carnem levare „húst elhagyni” kifejezésből származik.
A húsvét előtt ezen a napon szabadott utoljára húst enni.


Húshagyó kedd mozgóünnep, nem esik minden évben ugyanarra a napra. Pontos időpontja a március 21-ét követő első holdtölte napjától függ. Az ettől számított első vasárnap húsvét első napja, s ha innen visszaszámolunk 41 napot, akkor megkapjuk a húshagyó kedd időpontját. További elnevezése húshagyási kedd, de farsangkeddként és madzaghagyókeddként is emlegetik.

Húshagyó kedd nemcsak a farsang utolsó napja, hanem télűző nap is.
Már a húshagyó keddet megelőző vasárnap megkezdődtek a farsang temetésével kapcsolatos mulatságok. Ilyenkor a legények kalapjukra tűzték a kiválasztott lányok bokrétáját. Ezt követte az eljegyzés.
További elnevezése a farsangvasárnapnak: csonthagyóvasárnap, vővasárnap, hathagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, sardóvasárnap, piroskavasárnap, vajhagyóvasárnap.

Farsanghétfőn, ezt a napot asszonyfarsangnak nevezik, ilyenkor az asszonyok felmentést kaptak a házasszonyi teendők alól, férfiruhába öltöztek s a kezük közé kerülő férfiakat jégcsappal „borotválták” meg. Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, férfi módra mulattak.
Másnap, azaz húshagyó kedden éjfélig ettek, ittak, mulatoztak, daloltak, táncoltak.
Azt tartották, hogy ha minél magasabbra ugranak fel a tánc közben, annál magasabbra nő meg a kender.
A mulatságok minden este húshagyó keddig a fonóházakban is zajlottak, aminek zárásaként az utolsó fonóházi összejövetelen sor került a "fonóvégzésre".
Sok helyen maskarába öltözve járták végig a falut.
Este az asszonyok macskabált tartottak, ahova férfi be nem tehette a lábát, így a legények kakast sütöttek és a gúnárnyak nevű játékot játszották.
Ami abból állt, hogy két épület közé, magasan kikötöttek egy kötelet, amire jól összekötözött libát akasztottak fel lábánál fogva, s lóháton nyargalva próbálták elkapni a lúd nyakát és leszakítani a fejét.

Az esti bált után bőgőtemetést tartottak, azaz eltemették a farsangot, ami egyes helyeken abból állt, hogy egy trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek, amit négy legény vitt a vállán, a többiek kísérték őket, közülük egyik a papot, a másik a kántort utánozta. A falu végére érve, a pataknál letették a ládát s körültáncolták. De volt, ahol a szalmazsákot égették el, miközben énekeltek.
Egyes helyeken egy asszonynak felöltöztetett szalmabábut kikísértek a falu szélére majd vagy meggyújtották, vagy belökték a folyóba; egyes vidékeken a földbe temették. Másutt egy legényt öltöztettek fel ócska ruhába, majd korbáccsal kiverték a faluból.
Tehát ahány vidék, annyi szokás.

E napon tanácsos volt még lemorzsolni a vetni való kukoricát és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán.

2009-ben ez a nap február 24-re esik.
(A cikket beküldte: tinendo)



WC papír krónikák
Tudtátok, hogy a papírt már az időszámítás előtti időkben is használták Kínában csomagolóanyagként? Igazi írásos emlékünk viszont csak a IX. századból maradt fenn, ahol egy muszlim utazó felháborodottságának adott hangot beszámolójában, miszerint a kínaiak nem... »

Húsvéti locsoló sms-ek
Manapság egyre kevésbé divat locsolkodni. A fiatalok már ezt is sms-ben, MSN-en, emailen intézik inkább. Rövid gyűjteményt olvashattok érdekességképp a 21. századi "alkotásokból". :) »




Minden jog fenntartva © 2021, www.hobbiesotthon.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu | WebMinute Kft.