Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyéb cikkek

December – Advent, karácsony, újév

Talán érdemes az év -sokak szerint- legszebb, legmeghittebb ünnepe előtt olvasni pár sort az adventi ünnepkörről, a hozzá kapcsolódó szokásokról. Érdekes bepillantani más országok, más kultúrájú népek szokásaiba is.

A karácsony az év legnagyobb keresztény ünnepe, Jézus születésének a napja. A karácsonyt megelőző időszakot nevezzük adventnek. Az advent november 30-án, András napon kezdődik, és pontos jelentése : várakozás. Várjuk a megváltó megérkezését, s ez idő alatt ünneplőbe öltöztetjük a szűkebb és tágabb környezetünket, de még a lelkünket is. A kisded megszületésének ünnepe 24-e estéje, a szenteste. Ezen az estén minden keresztény otthonban feldíszített karácsonyfa áll, ami az ünnep jelképévé vált napjainkra.
Az elmúlt évtizedekben megváltoztak az ünnepi szokásaink, akárcsak hétköznapjaink, és velük együtt az ünnepre való készülődés, ráhangolódás is. Napjainkban a templomokban, tereken, hivatalokban, bevásárlóközpontokban, apró üzletekben, pályaudvarokon és munkahelyeken is karácsonyfa áll. Hol kisebb, hol nagyobb, a helytől függően. Feldíszítjük és kivilágítjuk az utcákat, a kirakatokat, a lakóházakat, s még a tömblakások ablakaiba is jut karácsonyt idéző dísz. Az utóbbi években egyre gyakrabban látunk lakások ajtajára függesztett koszorúkat, az ablakokon fenyőágakból készített girlandokat.
Mind nagyobb figyelmet fordítunk az ünnepi előkészületekre. A városok utcáin, terein megjelenő árusok portékái, mind az ünnep közeledtét jelzik. A karácsonyt nemcsak a hívő emberek körében nevezik a szeretet ünnepének, hiszen a karácsonyfa állítása, a karácsony megünneplése az egész világon jelképpé vált.
A karácsonyt megelőző majd követő (november 30-tól január 6-ig) időszakban sok jeles nap van. Ezt az időszakot adventi ünnepkörnek is szoktuk nevezni.
Ünnepeljük Miklós, Luca, Ádám és Éva napját, karácsony után pedig Istvánét, Jánosét, Szilveszterét és az újévet.
A fentiek közül Miklós napján jön a picikhez a Mikulás. A jóságos bácsi Szent Miklós volt, aki édességet adott kisgyermekeknek. Igen nagy várakozás előzi meg a Mikulás érkezését az óvodások és kisiskolások körében. Jó alkalom ez a várakozás közös éneklésekre, dal- és verstanulásra.
Luca napja is gazdag népi szokásokban. Ilyenkor „jósoltak” maguknak jövendőbelit a falvakban a lányok. Pl. felírtak 12 cédulára 1-1 fiúnevet. Minden nap egy cédulát elégettek, s azt a legényt gondolták a későbbi férjnek, akinek a neve az utolsó maradt, 24-re. Hasonló, jóslás céjálból öntötték az ólmot is.
Olvasztott ólmot öntöttek hideg vízbe, és a spontán kialakult alakzatba magyaráztak bele jelentéstartalmat.

A szokások többsége már csak az emlékezetekben él, valamint könyvekben olvashatunk róluk. Azonban legjelentősebb, falun ma is élő szokás a betlehemezés.
A karácsonyt megelőző héten járnak a gyerekek betlehemezni. Subába öltözött pásztorokként mennek házról-házra, kezükben a gondosan megépített betlehemmel, ami nem más, mint a Kisjézust a jászolban ábrázoló tárgy. A házakhoz betérő gyerekek rigmusokat mondanak, karácsonyi dalokat énekelnek, így köszöntve a Megváltó születését. Cserébe süteményt, édességet, gyümölcsöt kapnak a háziaktól. (Csak remélni tudom, hogy nem pénzt! )
Gyakori az oktatási intézményekben is, a karácsony betlehemi játék előadásával történő köszöntése.

Az adventi időszak mára ismét divatossá vált jelképe az adventi koszorú. Ez lehet fűzfavesszőből vagy szalmából, örökzölddel vagy egyéb díszekkel ékesítve. Napjainkban 4 gyertya is kerül rá, ami az adventi vasárnapokat szimbolizálja, s minden héten eggyel több gyertyát gyújtunk meg rajta. Az „igazi” koszorúra 3 lila és 1 rózsaszínű gyertya kerül.

Adventi koszorút a XIX. században Johann Wichemtől készített először. Ő egy hamburgi lelkész volt, aki 1860-ban, otthonában, egy hatalmas fenyőkoszorút függesztett a mennyezetre, és 24 gyertyát állított bele, minden adventi napra egyet. Ma már a 4 gyertyával a karácsonyt megelőző 4 hetet jelképezzük.

Az év legmeghittebb estéje december 24-e estéje. A családok lehetőség szerint együtt ünnepelnek. Az ünneplés fontos része az ünnepi vacsora, ami jellegzetes ételekből áll. Elengedhetetlen fogása a hal, ami gazdagságot ígér a következő évben, hiszen a csillogó pikkelyek a fényes pénzérmékre utalnak.
Gyakori a mákos tészta vagy guba, és szinte kötelező ünnepi édesség a mákos és diós beigli.
A lakásokat uralja a feldíszített fenyőfa, a fenyő és a mézeskalács illata.
Elterjedt szokás ilyenkor egymás megajándékozása. Sajnos a mai, pénzcentrikus világban már nem annyira az a szempont, hogy minek örülne leginkább a megajándékozott, hanem a pénzben kifejezhető érték.

Karácsony más országokban

A Mikulás kengurun érkezik Ausztráliába, Ukrajnába pedig szánon. Hozzánk is szánon jön, amit rénszarvasai húznak. Van olyan ország, ahol ő hozza a karácsonyi ajándékot is, máshol a Jézuska az angyalkáival. A lényeg azonban mindenhol ugyanaz: karácsonykor együtt ünnepel a család, és érezzük az egymás felé áradó szeretetet.
Már a Római Birodalomban is szerepel a naptárban a karácsony, mely szorosan kapcsolódik a kereszténységhez, hiszen Jézus Krisztus születésének ünnepe ez.
Igazán meghatározó ünnepnappá azonban csak sokkal később vált, sőt a karácsonyfa állítása és a karácsonyi üdvözlőlapok küldése alig kétszáz éves.

Írország
A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat, és hogy a jó öreg ne maradjon éhes, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak neki.

Spanyolország

Itt az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot.
Január 6-án pedig a három bölcset is várják a gyerekek, akik szintén megajándékozzák a kicsiket.

Belgium

Ebben az országban már december 6-án megkapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyi fenyőfa alá vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek.

Norvégia

Karácsonyeste csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol- tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.

Kenya

Ebben az afrikai országban még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Meleg lévén az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Ilyenkor a távol élő családtagok is hazautaznak, ha csak tehetik.

Svédország

A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat.

Anglia

A gyerekek jó korán levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön
Karácsonyi különlegesség náluk a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé. Nálunk is egyre divatosabb ez a kedves szokás. Azt tartja ugyanis a legenda, hogy akik a fagyöngy alatt megcsókolják egymást, előbb-utóbb egy pár lesznek.

Ukrajna

A gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.

Olaszország

Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz.

Ausztria

A Mikulás (Heiliger Nikolaus) december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával.
December 24-én pedig a gyermek Jézus hoz ajándékot és karácsonyfát.
A gyerekek izgatottan várják, hogy megszólaljon a csengettyű és csak ezután léphetnek a feldíszített karácsonyfát rejtő szobába.

Franciaország

A kisebb gyerekek kikészítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy karácsony estéjén a Mikulás beletegye az ajándékot. A nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére, majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz.

Németország

A németek karácsonykor nagyon feldíszítik a házat. A lakások többségében megtalálható a Betlehem is.
A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. Tetejére cukornehezéket tesznek, hogy a Mikulás biztosan megtalálja.


Dél-Afrika

Itt nyáron van karácsony. A kiadós ebéd után a családok meglátogatják barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelyben rendszerint valami finomság van.


Ausztrália

A Mikulás „szánját” nyolc fehér kenguru húzza és nyár lévén a karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasztják, majd lemennek a tengerpartra, vagy krikettet játszanak.

Csehország

Az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével, hasonlóan az ausztriai szokáshoz.

Portugália

Az ajándékok a tűzhely mellett felsorakoztatott cipőkbe kerülnek.

Svájc

Zürichben, és más nagyvárosokban ilyenkor mese-villamos jár, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A kicsik karácsonyi dalokat énekelnek, közben pedig édességeket osztanak nekik.

Amerikai Egyesült Államok

Nagyon sok nemzet tagja él Amerikában, így sokféleképpen ünneplik a karácsonyt. A Kelet-Európából származó családok pl. pulykát készítenek karácsonyra, az olasz származásúak ragaszkodnak a lasagne-hoz. Az ott élő magyarok pedig halat és beiglit esznek minden bizonnyal.

A karácsony a költőket, írókat, zeneszerzőket is megihlette.
Gondoljunk csak Dickens Karácsonyi ének című bájos írására, vagy Andersen A kis gyufaárus lány című szívfacsaró meséjére. Csajkovszkij Diótörője és a magyar népzene világa is említést érdemel. A hazai könnyűzene sem szűkölködik ünnepi zenében. Biztosan nincs olyan ember nálunk, aki ne ismerné Koncz Zsuzsa előadásában József Attila Betlehemi királyok című versét.

Álljon itt minden Hoxa tag köszöntésére, az ünnepre hangolódás elősegítésére Ady Endre csodálatos karácsonyi verse:

Kis, karácsonyi ének

Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
Nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.

Isten-dicséretre
Mégiscsak kiállok,
De boldogok a pásztorok
S a három királyok.

Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet
Szépen igazolnám.

(Így dúdolgattam én
Gyermek-hittel, bátran,
1883
Csúf karácsonyán.)
(A cikket beküldte: pencil)



Húsvétvasárnapi, húsvéthétfői és húsvétkeddi népszokások
Húsvét 325 óta a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik, március 22. és április 25. közé. Mozgó ünnep, így minden évben más napra esik. Húsvét a hagyományok szerint a nagyböjt utolsó vasárnapjától (ami a 6. vasárnap)... »

Sissy, a cicám
A gazdim 2007 nyarán talált rám, borzalmas állapotban. A cicája elköltözött a szomszédba, a saját kölykét annyira nem szerette, pedig már mindkettő ivartalanítva volt. Nagyon fájt ez neki, mert imádta, és mindent megkapott tőle. Elhatározta, hogy szeretne egy... »





Minden jog fenntartva © 2019, www.hobbiesotthon.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu | WebMinute Kft.