Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyéb cikkek

December 24-26. és a népszokások

Karácsony a keresztények legfontosabb ünnepe, Jézus születésének az ünnepe. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvében, a Máté és Lukács evangéliumaiban.
Különféle keresztény egyházak különböző dátumokon ünneplik: a katolikusok és a reformátusok december 25-én, a görög keleti ortodox, a szíriai és az etióp egyházak január 6.-án, az örmények pedig január 18-án.


December 24.: Karácsony vigíliája, Ádám és Éva napja
Az adventi időszak utolsó napja. Régen e napon böjt volt, ezért karácsony böjtjének is nevezik ezt a napot.
Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok. A karácsonyfa előzménye régen egy termőág, zöld ág házba vitele volt, ami lehetett rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága is. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával (ami a tudás fájának gyümölcsét, s egyben a megígért megváltás kegyelmét jelentette), mézesbábbal, szalmafigurákkal, saját készítésű szaloncukorral díszítették. Majd ez a kis ág később kis fácskává fejlődött, amelyet szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek.
Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát Freiburgban, pékinasok állították a város kórházában a XV. században.
Nálunk Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben, de csak a 40-es években vált általánossá.
Az ajándékozás szokásának eredete, pedig bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben.

Rengeteg hiedelem tartozik e naphoz.
Ezen a napon nem végeztek már mezei munkákat, helyette az asszonyok főztek, sütöttek, a férfiak kiseperték az udvart, kitisztították az istállót. A kölcsönkért tárgyakat visszaadták / visszakérték, mivel úgy tartották, hogyha tárgyaik másoknál maradnak, azok elveszik a szerencséjüket.
Jellemző még a köszöntés is erre a napra, aminek minden vidéken más- más hagyományai vannak érvényben.
A köszöntést délben kezdik a gyerekek, vacsora után mennek a fiatalok, este 9 után pedig a felnőttek. Sok helyen jellemző, hogy e nap éjjelén pásztorok járják a falut, hogy elűzzék a gonoszt.
A köszöntésnek több fajtája van:
- kántálás: ekkor énekelve járnak házról-házra.
- betlehemezés: napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkettőt azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József) és kellékekkel (egy fából, papírból készült jászol, egy kis templom, a 3 királyokat vezető csillag.) játsszák.
- szálláskeresés: ilyenkor eljátsszák, mikor Mária és József szállást keresett. Ez a szokás a Dunántúlon terjedt el.

A köszöntés feladata: a következő évi termékenység, bőség, szerencse biztosítása.

E napon fontos szerepet játszik a vacsora is. Régen a katolikus egyház szigorú böjtöt rendelt el erre a napra, amit az éjféli miséig be kellett tartani. Ekkor még több helyütt fokhagyma volt az étkezés "első fogása", melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak, de népszerűek voltak a babból, lencséből, mákból készült ételek, ezek a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni.
Később aztán az egyház megengedte, hogy a böjt alatt napjában egyszer jól lehet lakni, így terjedt el a karácsonyi ebéd és vacsora.
A december 24-i esti ételek még a mai napig is őrzik a böjti étrendi szokásokat, hiszen 24-én szinte mindenhol halból készült ételek vannak az asztalon.
A másik jellegzetes étel, ami megmaradt a régi böjti étrendből, az a karácsonyi mákos guba.

A népi hagyományban a karácsonyi asztalnak is jelentős szerepe volt:
Ugyanis a következő évben először a karácsonyi abroszból vetették el a gabonát, mert az termékenységet hozott, valamint ezzel takarták le a beteget.
Az asztal alá különböző háztartási-és gazdasági eszközöket tettek, hogy azok ott megszentelődjenek, és ezáltal hatékonyabbak legyenek a közeljövőben.
Az aznapi vacsora maradékát (más néven a karácsonyi morzsát) az asztalon hagyták, hogy az ilyenkor hazajáró holtak ebből egyenek.

A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise, melyet december 24-ről 25.-re virradó éjszaka tartanak a templomokban. Rómában az 5. században vezették be. A pápa kiáll a vatikáni palota erkélyére, és onnan adja áldását az emberiségnek, melyet nem csupán a rengeteg odagyűlt hívő hallhat, hanem világszerte valamennyien láthatjuk a médiák segítségével. Ez az urbi et orbi áldás, azaz a Városnak és a világnak.


December 25.: Karácsony napja
E nap a téli napforduló ideje, más vallásokban Phaeton, a napistenek ünnepe. A keresztények e napon Jézus Krisztus születése napját ünneplik.
Régen ezen a napon semmilyen munkát nem lehetett elvégezni, sok helyen nem lehetett seperni vagy a trágyát sem szabadott kivinni az istállóból, de néhol főzni is tilos volt, valószínű innen ered a mai napig fennmaradt népi hagyomány, a kocsonya fogyasztása.
E napon jártak még karácsonyköszöntőbe és betlehemezni is.

Időjósló hagyomány is fűződik ehhez a naphoz.
Pl. Bácskában, Bánátban úgy tartották, ha ez a nap:
- ha hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész, és állatpusztulás.
- ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, sok gyümölcs és szőlő várható.
- ha szerdára, akkor kemény zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz, és sok gabona lesz.
- ha csütörtökre vagy péntekre, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, de hullani fognak az állatok.
- ha szombatra, akkor jó tél, szeles tavasz és nagy drágaság lesz.
- ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható.

Egy másik elképzelés szerint a Luca naptól karácsonyig tartó időjárást kell megfigyelni, ugyanis annak megfelelő lesz a következő év hónapjainak időjárása.


December 26.: Karácsony másodnapja, István napja
István az egyház első vértanúja, államalapító királyunk Szent István névadó szentjének a napja.
Egészség- és termésvarázsló napnak is tartották e napot, ha jó idő volt, jó termés volt várható. E napon is betlehemeztek. A regölés fő időpontja ezen a napon van. A karácsonyi étlapon a húsleves, disznóhúsból készült főétel, kalács, bor, pálinka szerepelt.


December 27. János napja
Szent János evangélista ünnepnapja. E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint patkányűző, óvó, védő napnak is tekintették. De ezen a napon bort is szenteltek, minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, majd ebből a szentelt borból minden hordóba tettek, hogy a hordók tartalma meg ne romoljon. Ennek a bornak mágikus erőt is tulajdonítottak, beteg embert és állatot is gyógyítottak vele.
S mivel régen, a János is gyakori név volt, ehhez a naphoz a nagy ünneplések is hozzátartoztak. A "jánosolók" köszöntése általában egy pohár bor felhajtásával járt. Ennek a szokásnak a magyarázata, hogy Szent János poharából erőt, egészséget lehetett meríteni.

Nagyon boldog karácsonyi készülődést és áldott ünnepeket kívánok minden kedves Hoxásnak.
(A cikket beküldte: tinendo)



KGFB 2012 - óriási árzuhanás
Az első adatok alapján a kötelező biztosítás 2012. évi átlagdíja 14.000 Ft-ra csökkent, amely kb. 15-20%-os megtakarítást jelent az ügyfelek számára. A közzétett díjak azonban nem tartalmazzák a január 1-től bevezetendő 30%-os baleseti adót, mivel a törvényt... »

Ajándékötletek nem csak karácsonyra
Adni jó, csak kérdéses, hogy az ajándékozott mennyire örül az ajándéknak. Általában igyekszem olyan ajándékokkal meglepni szeretteimet, aminek én is örülnék, meg persze bízom benne, hogy nekik is tetszik. A gyerekek jelzik kívánságaikat, így őket könnyebb... »





Minden jog fenntartva © 2020, www.hobbiesotthon.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu | WebMinute Kft.