Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Egyéb cikkek

December 24-26. és a népszokások

Karácsony a keresztények legfontosabb ünnepe, Jézus születésének az ünnepe. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvében, a Máté és Lukács evangéliumaiban.
Különféle keresztény egyházak különböző dátumokon ünneplik: a katolikusok és a reformátusok december 25-én, a görög keleti ortodox, a szíriai és az etióp egyházak január 6.-án, az örmények pedig január 18-án.


December 24.: Karácsony vigíliája, Ádám és Éva napja
Az adventi időszak utolsó napja. Régen e napon böjt volt, ezért karácsony böjtjének is nevezik ezt a napot.
Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok. A karácsonyfa előzménye régen egy termőág, zöld ág házba vitele volt, ami lehetett rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága is. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával (ami a tudás fájának gyümölcsét, s egyben a megígért megváltás kegyelmét jelentette), mézesbábbal, szalmafigurákkal, saját készítésű szaloncukorral díszítették. Majd ez a kis ág később kis fácskává fejlődött, amelyet szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek.
Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát Freiburgban, pékinasok állították a város kórházában a XV. században.
Nálunk Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben, de csak a 40-es években vált általánossá.
Az ajándékozás szokásának eredete, pedig bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben.

Rengeteg hiedelem tartozik e naphoz.
Ezen a napon nem végeztek már mezei munkákat, helyette az asszonyok főztek, sütöttek, a férfiak kiseperték az udvart, kitisztították az istállót. A kölcsönkért tárgyakat visszaadták / visszakérték, mivel úgy tartották, hogyha tárgyaik másoknál maradnak, azok elveszik a szerencséjüket.
Jellemző még a köszöntés is erre a napra, aminek minden vidéken más- más hagyományai vannak érvényben.
A köszöntést délben kezdik a gyerekek, vacsora után mennek a fiatalok, este 9 után pedig a felnőttek. Sok helyen jellemző, hogy e nap éjjelén pásztorok járják a falut, hogy elűzzék a gonoszt.
A köszöntésnek több fajtája van:
- kántálás: ekkor énekelve járnak házról-házra.
- betlehemezés: napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkettőt azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József) és kellékekkel (egy fából, papírból készült jászol, egy kis templom, a 3 királyokat vezető csillag.) játsszák.
- szálláskeresés: ilyenkor eljátsszák, mikor Mária és József szállást keresett. Ez a szokás a Dunántúlon terjedt el.

A köszöntés feladata: a következő évi termékenység, bőség, szerencse biztosítása.

E napon fontos szerepet játszik a vacsora is. Régen a katolikus egyház szigorú böjtöt rendelt el erre a napra, amit az éjféli miséig be kellett tartani. Ekkor még több helyütt fokhagyma volt az étkezés "első fogása", melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak, de népszerűek voltak a babból, lencséből, mákból készült ételek, ezek a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni.
Később aztán az egyház megengedte, hogy a böjt alatt napjában egyszer jól lehet lakni, így terjedt el a karácsonyi ebéd és vacsora.
A december 24-i esti ételek még a mai napig is őrzik a böjti étrendi szokásokat, hiszen 24-én szinte mindenhol halból készült ételek vannak az asztalon.
A másik jellegzetes étel, ami megmaradt a régi böjti étrendből, az a karácsonyi mákos guba.

A népi hagyományban a karácsonyi asztalnak is jelentős szerepe volt:
Ugyanis a következő évben először a karácsonyi abroszból vetették el a gabonát, mert az termékenységet hozott, valamint ezzel takarták le a beteget.
Az asztal alá különböző háztartási-és gazdasági eszközöket tettek, hogy azok ott megszentelődjenek, és ezáltal hatékonyabbak legyenek a közeljövőben.
Az aznapi vacsora maradékát (más néven a karácsonyi morzsát) az asztalon hagyták, hogy az ilyenkor hazajáró holtak ebből egyenek.

A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise, melyet december 24-ről 25.-re virradó éjszaka tartanak a templomokban. Rómában az 5. században vezették be. A pápa kiáll a vatikáni palota erkélyére, és onnan adja áldását az emberiségnek, melyet nem csupán a rengeteg odagyűlt hívő hallhat, hanem világszerte valamennyien láthatjuk a médiák segítségével. Ez az urbi et orbi áldás, azaz a Városnak és a világnak.


December 25.: Karácsony napja
E nap a téli napforduló ideje, más vallásokban Phaeton, a napistenek ünnepe. A keresztények e napon Jézus Krisztus születése napját ünneplik.
Régen ezen a napon semmilyen munkát nem lehetett elvégezni, sok helyen nem lehetett seperni vagy a trágyát sem szabadott kivinni az istállóból, de néhol főzni is tilos volt, valószínű innen ered a mai napig fennmaradt népi hagyomány, a kocsonya fogyasztása.
E napon jártak még karácsonyköszöntőbe és betlehemezni is.

Időjósló hagyomány is fűződik ehhez a naphoz.
Pl. Bácskában, Bánátban úgy tartották, ha ez a nap:
- ha hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész, és állatpusztulás.
- ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, sok gyümölcs és szőlő várható.
- ha szerdára, akkor kemény zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz, és sok gabona lesz.
- ha csütörtökre vagy péntekre, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, de hullani fognak az állatok.
- ha szombatra, akkor jó tél, szeles tavasz és nagy drágaság lesz.
- ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható.

Egy másik elképzelés szerint a Luca naptól karácsonyig tartó időjárást kell megfigyelni, ugyanis annak megfelelő lesz a következő év hónapjainak időjárása.


December 26.: Karácsony másodnapja, István napja
István az egyház első vértanúja, államalapító királyunk Szent István névadó szentjének a napja.
Egészség- és termésvarázsló napnak is tartották e napot, ha jó idő volt, jó termés volt várható. E napon is betlehemeztek. A regölés fő időpontja ezen a napon van. A karácsonyi étlapon a húsleves, disznóhúsból készült főétel, kalács, bor, pálinka szerepelt.


December 27. János napja
Szent János evangélista ünnepnapja. E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint patkányűző, óvó, védő napnak is tekintették. De ezen a napon bort is szenteltek, minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, majd ebből a szentelt borból minden hordóba tettek, hogy a hordók tartalma meg ne romoljon. Ennek a bornak mágikus erőt is tulajdonítottak, beteg embert és állatot is gyógyítottak vele.
S mivel régen, a János is gyakori név volt, ehhez a naphoz a nagy ünneplések is hozzátartoztak. A "jánosolók" köszöntése általában egy pohár bor felhajtásával járt. Ennek a szokásnak a magyarázata, hogy Szent János poharából erőt, egészséget lehetett meríteni.

Nagyon boldog karácsonyi készülődést és áldott ünnepeket kívánok minden kedves Hoxásnak.
(A cikket beküldte: tinendo)



Ilcsi Mama 2011. évi időjárás előrejelzése - tél/tavasz
Több évtizede készítem e leírásokat január első hetében, egész évre szólóan. Természetes, hogy e szélsőséges időjárási viszonyok között nem mindenhol van az ország területén egyforma időjárás, azonban általában nagy %-ban bejönnek a leírt előre jelzések. Sajnos... »

Papírmasé
Papírmasé technikával egyszerű használati-, és dísztárgyakat készíthetünk. Az alapanyagok könnyen és olcsón beszerezhetők, az elkészítéshez az átlagosnál nagyobb kézügyesség nem szükséges. Használhatunk egyszerű újságpapírt, vagy a hobbiboltokban kapható papírmasé port is. »





Minden jog fenntartva © 2019, www.hobbiesotthon.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu | WebMinute Kft.