Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Szórakozzunk, utazzunk!

A sárospataki vár

A sárospataki Rákóczi-vár a 16. században épült. Ha lehet hinni a feljegyzéseknek, akkor 4 év kellett az elkészüléséhez. A környék várai közül elsősorban azzal emelkedik ki, hogy nem a Zemplén hegyormaira épült, hanem sík területre, a Bodrog folyó partjára, Sárospatak jelenlegi városának közepén.

A külső várfalakon kívül a vár legrégebbi része, a Vörös-torony az egyetlen, ami középkori benyomást kelt vakolatlan, meszeletlen falaival. A torony kb. 7 szintes (+-1, mert ebben nem vagyok biztos), s messze a vár többi része fölé magasodik. Tornyai körül szinte mindig madarak köröznek.

A várkert és a falak szabadon bebarangolhatóak, de a Vörös-toronyba csupán idegenvezetéssel juthatunk be, ajtaját zárják. Ha fizettünk, és elkezdjük odabent a körültekintést, meg is értjük, miért. Bár a torony négyzet alapú, mégis könnyen eltévedhet az ember az összeszűkülő folyosókon, kisebb-nagyobb szobákban és fel-le vezető lépcsőkön. Ráadásul a kiállított középkori bútorok épségét is csak így óvhatják meg.

Az idegenvezetés során megtudhattuk, hogy ezt a várat soha nem ostromolták vagy gyújtották fel, ezért maradhatott ennyire épen. Az alsó szinteken 5-6 méter vastag falak gondoskodnak arról, hogy megtartsák a torony többi emeletét. Feljebb a falak „már csupán” másfél méter vastagok. A kiállított bútorzat igencsak visszaadja a régi hangulatot, amikor a várat még katonák lakták. Akkoriban a vár fontos kereskedelmi központ volt, mint azt is megtudtuk, világszerte hordták innen a környéken bányászott malomkövet (egész pontosan a Megyer-hegyen végeztek kőfejtést, melynek helye napjainkban tengerszem néven híresült el, s csodás természeti látványosság nem messze Sárospataktól). Tartottak már itt országgyűlést, kötöttek meg országunk sorsát formáló szerződéseket, és bizony összeesküvéseket is szőttek a sárospataki vár falai közt.
Miután bejártuk az összes szintet, az idegenvezető elengedte a kezünk, úgy mehettünk fel a torony tetejére, ahol széllökések és csodás panoráma várt minket: a Bodrog, a város, a vár többi része felülről. Közelben pedig egy gólyapár fészkelt, s különösen jól mutatott, amikor a szélesre tárt szárnyú madár elrepült a folyót övező fák felett. Itt végre fényképezhettünk, a torony belső termeiben sajnos nem lehetett.

A várkertben a kisgyerekek az ágyút élvezték, illetve két kisebb szökőkutat, de ezek felnőtt szemmel már elhanyagolható élményt nyújtottak.

E látványosság minden évszakban látogatható, címe, melyet a GPS készülékednek megadhatsz: Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.

Ha te is szeretnéd látni a sárospataki várat, ehhez még csak oda sem kell utaznod. Vedd elő a pénztárcádat, és keress benne egy ötszáz forintos bankjegyet (olyat, amit nem az 1956-os események 50. évfordulójára bocsátottak ki), annak hátoldalán e dicső építmény díszeleg.

A sárospataki várA sárospataki vár
A sárospataki várA sárospataki vár
A sárospataki várA sárospataki vár



Olasz bárok, amik valójában kávéházak
Az olasz bár a mi kávézónk és kocsmánk egyben, de csak mint találkozóhely és nem az alkoholizálás helye. Különben részeg embert nem látni az utcákon, az olaszok csak evés közben isznak, akkor is főleg bort, de tudják hol a határ. »

Luca napja
A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik. A Luca latin eredetű keresztnév, amelynek jelentése: fény, fényesség, virradatkor, hajnalhasadáskor született. Ez a név a Lúcia egyik formája, a latin Lucius férfinév női... »





Minden jog fenntartva © 2020, www.hobbiesotthon.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu | WebMinute Kft.