|
Kategória: Szórakozzunk, utazzunk! Győrben voltamKilépve egy kicsit a babázás-szülés témájából, egy kis szabadságot adva magunknak, utazzunk el valahova. Nem kell messzire menni ahhoz, hogy találkozzunk a szépséggel. Egy olyan országban élünk, melynek minden szegletében ránk tekint a halhatatlan világ régről itt maradt varázsa.Sétáltam szűk, kicsit kacskaringós, párás, naptól világított, színes, mediterrán utcácskáin, szobrokkal díszített, gyönyörű és méretes épületekkel zárt terein, széles sétáló utcáján, apró barokk terén. Tegnap nem voltak fogatlan kapualjak, szürke, szomorú házak, tegnap minden engem várt. Tisztelettel köszöntem a püspökség palotájának, a Karmelita templomnak, hidaknak, megújult zsinagógának, dőlni készülő, apró, folyó menti háznak. Megérkeztem. Kabátomat levéve, leültem a teraszra merészkedő, kevesek közzé, arcomat napféle fordítva, hagytam magam elringatni érzelmeimtől, gondolatimtól. Körülöttem az emberek, csak is azért jöttek-mentek, hogy benépesítsék a varázslatot. A langymeleg, útját tudva, belém bújt, kiűzte csontfájdalmaimat, lelkem sarkában figyelve ücsörgő bánat pillanatomat. A tavaszt jelző, csalóka rügyfeszülés, messzebbre vitte gondolatimat. Tegnap boldog voltam Győrben és ez fontos. A szeretet pillanatok, boldogság pillanatok az élet fontos pillanatai. Ezért és ezzel érdemes csak élni (csak így!). Nem engedem el a pillanat kezét, biztosan tudom, hogy a boldogság álarc mögött, rám mosolyog valaki. Valaki! Lehet, hogy Őt várom, lehet, hogy Ő vár engem. Ilyen egyszerű lenne a boldogság-szeretet? Lehet, hogy csak mi formáljuk érthetetlenné, vagy megyünk el mellette hunyt szemmel. Miért Rólam szól ez a történet? Mert vagyok annyira önző, hogy a boldogságot csak magamon keresztül tudom megfogalmazni, az értelmező szótár nem érdekel. Miért is mondom mindezt el Neked? Hogy örülj Velem, hogy keresd meg Te is kedvenc városodat, házadat, fádat és a racionális igenek-nemek közzé engedd be, a színes, jó szagú varázslatot, hálás lesz érte, megférnek egymással. És hogyan tovább? Ha kedves lesz a tél, a benne viruló tavaszhoz, új város következik, talán Besztercebánya, széljárta, napsütöttel, jellegzetesen monarchia korabeli terével, de ez már egy másik történet. Búcsúzom, míg tart a varázs, hogy adhassak belőle Neked is, ezáltal leszek gazdagabb. (A cikket beküldte: kneseva) Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!
| |||||||||||||||||||||