|
Kategória: Egyéb cikkek Boldog új évet!Igen ám, de mikor és hol? – kérdezhetik kedves olvasóink. Hiszen ahány ház (illetve vallás), annyi szokás. Pár száz évvel ezelőtt még felénk is más napok szele fújt.A Julianus-féle naptár hibája következtében a XVI. századra az időszámítás már 10 nappal elmaradt a valóságos csillagászati időtől. Ezt a hibát küszöbölte ki XIII. Gergely azzal a határozatával, amelynek értelmében 1582. október 4-e után 15-e következett. Megtartották a Julianus-naptár szökőéveit (minden negyedik év 366 napból állt) azzal a módosítással, hogy a 100-as évek közül csak a 400-zal maradék nélkül oszthatók lesznek szökőévek (pl. 2000) míg többi százas évek 365 naposak maradnak (pl. 1900). A gregoriánus naptárt a katolikus államok még a XVI. században bevezették, a protestáns államok azonban csak a XVIII. században. A pravoszláv cári Oroszország sem fogadta el, csak az 1918-as fordulat után vált általánossá a naptárreform. Ekkor már 13 nap volt az eltérés a régi és az új naptár között. A régi időszámítás szerint, a gregoriánus naptár bevezetéséig a karácsony egyúttal az új év kezdetét is jelentette, így december 25-e volt az új év első napja. A zsidó ünnepnaptárban az újévi ünnepet, a ros ha-sánát a “komoly ünnepek” között tartják számon. Ők a világ teremtésétől, tehát a mi időszámításunk előtti 3760-tól kezdve számítják az éveket, így az ő időszámításuk szerint most az 5764. évbe léptünk. Az iszlám időszámítás kezdete a Krisztus születése utáni 622. év július 16-a, Mohamednek Mekkából Medinába való hidzsrájának napja. Mohamed, a korán árvaságra jutott fiú élete akkor fordult jobbra, amikor 25 évesen feleségül vett egy nálánál idősebb asszonyt, egy gazdag kereskedő özvegyét. A sikeres kereskedővé vált Mohamed azonban idővel visszavonult hivatásától, és a Mekka közeli Híra-hegy barlangjába visszavonulva vallási kérdésekkel kezdett foglalkozni. Látomásai arról győzték meg, hogy népe hanyatlásának oka a gazdag kereskedők romlottsága, és a régi törzsi istenség, Allah tiszteletének az elhanyagolása. Bűnbánatra és jótékonykodásra szólított fel.Negyvenéves korában megjelent neki Gábriel arkangyal, és prófétává avatta. A tőle kapott kinyilatkoztatások hirdetésének szentelte az életét, eleinte kevés sikerrel. De követői számának növekedésével megnőtt a módos családok aggodalma is. Féltették tőle hatalmukat és gazdagságukat, ezért szörnyű büntetéssel sújtották: megvonták tőle a törzsi életből származó jogokat. Ekkoriban pár ember kereste fel Mohamedet Jatrib oázisból és arra kérték, legyen a vezetőjük. Mohamed a kivándorlás (hidzsra) mellett döntött. Jatribot később átkeresztelik Madína an-Nabívá, röviden Madínává (Medina). A kínai időszámítás holdnaptárat használ, amely szerint januárban van vége az óévnek, minden évben más napon. A pontos dátumot az ún. hsia-kalendáriumban kell keresnünk: 2004-ben például január 22-ére esik a kínai új év kezdete. Szerző: Bernád Emese Megjelent partneroldalunk a Netbarátnő hozzájárulásával. Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!
| |||||||||||||||||||||