|
Kategória: Szórakozzunk, utazzunk!Beregszász történeteA Vérke-folyó két partján, bort termô hegyek aljában húzódik meg Beregszász, ez a régi szôlô- termesztô és borászati hagyományokkal rendelkezô kisváros.Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) neves református egyházi író "Dictionarium latino-hungaricum"-ában azt állítja, hogy már jóval a magyarok bejövetele elôtt itt római telep létezett, amelyet Peregiumnak hívtak. Ez az állítás azonban nem bizonyítható. A Vérke-folyó két partján, bort termô hegyek aljában húzódik meg Beregszász, ez a régi szôlô- termesztô és borászati hagyományokkal rendelkezô kisváros. Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) neves református egyházi író "Dictionarium latino-hungaricum"-ában azt állítja, hogy már jóval a magyarok bejövetele elôtt itt római telep létezett, amelyet Peregiumnak hívtak. Ez az állítás azonban nem bizonyítható. Viszont tény, hogy 1063-ban Béla halála után birtokait fiai - Géza, László és Lampert örökölték. Ez a vidék Lampertnek jutott, és a néphagyomány úgy tartja, hogy ô alapította a Vérke partján azt a települést, amelyet késôbb róla "villa Lamperti"-nek, vagyis Lampertházának neveztek el. (Lampertháza a helyszíne "A szép asszony dombja" címû mondánk cselekménye egy részének.) Hosszú ideig a királyok birtokolták a települést. 1141-ben II. Géza a kunok gyakori betörése miatt szászokat telepített ide, s ettôl az idôtôl Szásznak, Lampertszásznak, Lamprechtszásznak és Lampertháznak is hívták. Egy monda sokkal elôbbre teszi a helység keletkezésének idejét. Viszont ezzel kapcsolatosan Lehoczky Tivadar, e vidék múlt században élt neves tájkutatója azt írja: "Azon regének, mely szerint egy Szász nevû pásztor a mostani r.k. templom helyén viaskodott két bika feltúrt nyomában nagy kincset talált, s azon e templomot építette s e körül késôbb Bereg-szásznak elnevezett város keletkezett volna, történeti valóságot tulajdonítani nem lehet..." 1504-tôl írják az okmányokban a várost következetesen Beregszásznak. 1946-tól hivatalosan ukránul Berehove -nak, oroszul Beregovo-nak nevezik a Vérke-parti, Kárpátalja egyetlen magyar többségû városát. 1991-ben kapta vissza történelmi nevét. Beregszász 2001. május 17-ig járási alárendeltségû város, (ekkor kapta meg a megyei jogú város címet), járási székhely, 72 kilométernyire fekszik Ungvártól, a Kárpátontúli megye székhelyétôl. A beregszászi járás területe 802 négyzetkilométer, lakossága 83,3 ezer, ebbôl a városban 32 ezren élnek. A várost a Vérke-csatorna szeli át, amely a Borzsa és a Latorca folyókat köti össze. Beregszász Kárpátalja egyetlen magyar többségû városa. 1944-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal Bereg vármegye székhelye volt. Mint már említettük, a város alapítója Lampert herceg, I. Endre király Béla testvérének fia volt, akinek 1063-ban jutott birtokába a vidék. Késôbb az Árpád-házi királyok, azok fiai birtokába jutott a vidék. IV.Béla király 1247-ben városi rangra emelte a várost. A középkorban Nagy Lajos és Erzsébet királyné uralkodása éveiben élte fénykorát. Késôbb Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tulajdonába került, aki kastélyt épített a városban. Beregszász kiemelkedô szerepet játszott a Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban, 1703. május 22-én a város fôterén bontotta ki Esze Tamás a felkelés zászlaját. Itt adta ki Rákóczi Ferenc 1705. december 20-án a felkelésre buzdító jelszavát. A város aktív szerepet játszott az 1848-1849-es szabadságharcban. A Trianoni békeszerzôdés értelmében a város Csehszlovákiához került, 1945 júniusában, akárcsak egész Kárpátalját, Ukrajnához csatolták. Beregszászban egy orosz, két ukrán, három magyar tannyelvû középiskola, egy ukrán és egy magyar gimnázium, szakközépiskola, egészségügyi szakiskola mûködik. Megnyitotta kapuit a tanulni vágyó ifjúság elôtt a Tanárképzô Fôiskola. Mûködik az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a járási kultúrház mellett amatôr népszínház szolgálja még a magyar színházkedvelô közönség igényeit. Aktív részt vesz a város kulturális életében a zeneiskola. A városnak fejlett fafeldolgozó, bútorgyártó, mûszer-, ruhakészítô ipara volt, üzemei azonban a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben nem teljes kapacitással mûködnek. Jelentôs a vidék borászata, a kárpátaljai borokat a Beregszászi Szôlô- és Pincegazdaságban palackozzák. Jelentôs munkát végeznek a magyarok identitástudata fejlesztése terén a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége városi és járási szervezetei. Beregszászban négy köztéri szobrot (Petôfi Sándor, Kossuth Lajos, Bethlen Gábor; Illyés Gyula) emeltek, 42 emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének. 2001 végén Beregszászban megnyílt a Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa. (A cikket beküldte: m.aljon) Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!
FIGYELEM!
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével LCD televíziót vagy vásárlási utalványokat nyerhetsz! Ha időben jelentkezel a játékra, nyerési esélyed többszörös lesz! Kattints a képre, és regisztrálj, hogy nyerhess!  |
|
Minden jog fenntartva © 2010, www.hobbiesotthon.hu | Médiaajánlat | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat: info (kukac) hobbiesotthon.hu