|
Kategória: Hobbi- és háziállatok A pekingi palotapincsimPekingi palotapincsi. Ma nagyon csúnya kifejezést használnak róla, ami nem igaz és itt nem szeretném kihangsúlyozni, de aki tudja milyenek ezek a kiskutyák, az tudja miről beszélek.Az én kiskutyám a legaranyosabb a Világon! Néha kicsit neveletlen, butuska, de olyan aranyosan csúnya, hogy szinte gyönyörű. Hát nem csodás? "Ugye milyen szép vagyok, és most még nem is harapok". Nagyon jó dolga van, lakásban tartózkodik, nem piszkol be és ami a legfőbb dolog, mindent megeszik. Velünk vacsizik és nem válogatós. Nemrég volt a születésnapja, ami 7 évet jelent. Remélem még sokat lesz velünk. Van neki egy dominós labdája, azt mindig hozza magával játszani. Az ennivalóját nagyon félti, ha arra megyünk, amerre az tálkája van, mindig odaugrik, hamikázik és időnként a lábakat "megpuszilgatja". Hát nem sok köszönet van benne, mert ha úgy talál el, igencsak megérződik foga hegye. Türelmesen vár, ha ideges vagyok mindig szomorú és odabújik hozzám,mert azt hiszi, hogy haragszom rá. Pedig nem. A kicsi gyerekeket nem igazán kedveli, mert igen féltékeny. Reggel öt órakor viszem sétára és csak délután vagy este kerül le, mert nem vagyunk otthon. Sétáltatás közben, ha egy kerékpáros elé kerül, igencsak neki menne, ha nem lenne pórázon. Nagyon szeret az utcán rohangálni, de nem tudom elengedni, mert elszaladna és ha kiabálok, azt hinné hogy játszom s futna tovább, mint egy őrült. Szépen néznék ki mögötte, ahogy üvöltözök hogy "állj meg", és szaladok utána. (A cikket beküldte: Karcsi néni) Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!
| |||||||||||||||||||||